Erről a receptről azt hittem, hogy Éva mami receptje, de kiderült, hogy igazából egyik barátnőm nagymamájának a receptje. Ettől függetlenül nagyon finom vaníliás kifli lesz belőle. Bár hivatalosan vaníliás kifli, én mindig is hókiflinek hívtam, hiszen a porcukor szórás miatt olyan, mintha havas lenne.
25 dkg liszt
21 dkg vaj
10 dkg dió
7 dkg porcukor
Utasítások nem nagyon vannak a recept mellé, inkább megjegyzések:
3 tepsi egyszerre
15 perc 150°-on / 140° légkeverés 15 perc
ír vaj
az arányok pontosan
Vajat nem nagyon felolvasztani hagyni.
Összegyúrás után hidegen/teraszon tartani, s mindig csak kis adagot behozni
Túl forró sütőbe nem berakni!
Elkészítési mód ugye nincs megadva, de tudjuk, hogy ez egy linzertészta: hidegen kell összedolgozni a hozzávalókat és nem szabad hagyni, hogy nagyon megmelegedjen a tészta miközben dolgozunk vele. Ezeket a legkönnyebben úgy tudjuk teljesíteni, hogy a vajat fagyasztóba rakjuk (hosszabb időre) és egyből a lisztbe reszeljük nagylyukú reszelőn. Illetve formázáshoz mindig csak egy kis adagot veszünk elő, a többit a hűtben tartjuk (vagy a teraszon :) ).
Amikor dióval dolgozok, én szeretem megpirítani darálás előtt, mert intenzívebb dióízt eredményez. Pirítás után egy konyharuhára borítva le lehet törölgetni/dörzsölni az égetebb részeket. Ennél a sütinél különösen fontos, hogy a pirítás után hagyjuk kihűlni a diót.
Én a vaníliás voltja miatt raktam egy tk. vaníliaaromát is a tésztába, de egyelőre nem tudom, hogy ez mennyire lényeges dolog.
A porcukros szórás nincs is említve a receptben (ahogy a só sincs, de az kerül mindenbe), de Éva mami mindig megforgatta porcukorban. Ha lusták vagyunk (mint én idén), akkor el is hagyhatjuk, mert anélkül is isteni.